15 éves a Google

Napjaink egyik meghatározó IT cége hivatalosan ma töltötte be a 15. életévét. Fura módon valójában nem ma tölti be eme neves évfordulót, hiszen a kereső fejlesztése már 1996-ban elkezdődött, a domain 1997. szeptember 15-én, a Google Inc. pedig 1998. szeptember 4-én került bejegyzésre. Mindazonáltal a Google 2005. óta ezen a napon ünnepli a születésnapját, így maradjunk ennél a dátumnál.

Manapság a Google az élet számos területén jelen van, emberek százmilliói keresnek nap mint nap a keresőjük segítségével, a YouTube a legnagyobb videómegosztó oldal (nem mellesleg az internet egyik leglátogatottabb oldala), a Gmail rengeteg ember számára egyet jelent a levelezéssel, a Térkép lassan valós alternatíva lesz a dedikált navigációs eszközök és szoftverek mellett, a világon használatban levő telefonok jelentős részén Android fut és még a lesajnált Google Plus is lassan kezd erőre kapni a folytonos integrációnak köszönhetően. Ezek persze csak a főbb példák, a Google számtalan egyéb szolgáltatással rendelkezik és folyamatosan kutat újabb lehetőség után. Ez azonban egy 15 éves folyamat eredménye és nem volt mindig így…

Az évforduló alkalmából áttekintjük a Google indulását és a mostani állapotáig vezető utat és megpróbálunk kicsit a jövőbe is tekinteni. Természetesen ez az áttekintés nem lesz teljes körű, aki ilyenre vágyik annak javasoljuk az angol nyelvű Wikipédia szócikket, illetve a Google saját oldalát.

A kezdetek

A Google, mint oly sok minden akkoriban, egy egyetemi projektként indult 1996. márciusában. Alapítói Larry Page és Sergey Brin, a Stanford Egyetem Ph. D. hallgatói, akiket eredetileg a Stanford Digital Library Project (SDLP) résztvevőiként foglalkoztatta a kérdés: hogyan lehetne bizonyos információkat minél hatékonyabban kiszűrni egy információhalmazból? Úgy gondolták, hogy az számít leginkább releváns találatnak, melyre más, szintén releváns oldalak nagy számban hivatkoznak. A teória igazolására létrehozták a BackRub nevű keresőmotort, ebből lett később a Google kereső alapja.

A google.com 1998. szepemberében 1997 szeptemberében a kereső már kellően sokat tudott a szélesebb körű bemutatkozáshoz, így Page és Brin bejegyezték a google.com domaint és elindították a kereső béta változatát. Ezzel párhuzamosan megalapították a Google Inc. -t egy kaliforniai garázsban (a teljes kezdőtőke 1,1 millió dollár volt).

1998 decemberében a PC Magazine a Top 100 Webhely listában a legjobb keresőnek nevezi a Google-t (ekkor a vállalat még mindössze 3 emberből állt). 1999. februárjára “kinövik” a garázst, az addigra 8 fősre bővült vállalat átköltözik egy Palo Altóban található lakásba. Az év további részében tovább növekednek, sikerül megnyerniük néhány kockázati befektető támogatását, majd augusztusban ismét költöznek, ezúttal már Mountain Viewba.

Terjeszkedés

A 2000-es év aztán alapvető változásokat hozott a Google háza táján, melyek a mai napig éreztetik hatásukat. Májusban a Google többnyelvű lett, az angol mellett 10 másik nyelven is elérhetővé vált. Júniusban partneri megállapodást kötnek a Yahoo-val, mely értelmében a Yahoo-n indított kereséseket a Google szolgálja ki, ugyanebben a hónapban a keresőindex mérete eléri az egy milliárd oldalt, ezzel a Google válik a világ legnagyobb keresőjévé. Szeptemberben elindul a kereső lokalizált változata néhány ázsiai országban is (Kína, Japán és Dél-Korea).

Október fordulópont a vállalat életében, ekkor jelentik be ugyanis az Adwords-öt, amely aztán hosszú távra biztosítja a Google növekedését. A rendszer a keresési találatok mellett jeleníti meg a kapcsolódó hirdetéseket, különlegessége hogy a hirdetőnek csak akkor kell fizetnie, ha a felhasználó ténylegesen rákattint a reklámra (ezzel szembemenve az addigi megjelenés alapú modellel).

Decemberben bejelentik a Google Toolbart, ezzel megteremtve a mai modern böngészőkben található keresősáv elődjét.

Új termékek

2001. februárjában megvették a Deja.com usenetes vitafórum-szolgáltatását és hozzáadták a keresés és böngészés funkcionalitást, ma ezt Google Csoportokként ismerjük. Márciusban a Google keresője már 26 nyelven érhető, júliusban pedig elindul a Képkereső, amely az interneten található képeket indexeli és rendszerezi. Az év végére a keresőindex által nyilvántartott oldalak száma eléri a 3 milliárdot.

2002-ben két új területre merészkedtek be a keresővel, az egyik a hírek (Google News), a másik pedig a termékek (Product Search). Ugyanebben az évben a korábbi Yahoo-shoz hasonló partneri megállapodást írtak alá az AOL-lal, így a Google még több emberhez juthatott el.

2003-ban hozzájuk került a Blogger, illetve felvásárolták a Applied Semantics céget, amely a későbbi AdSense szolgáltatás alapját adta. Az AdSense egy hirdetési rendszer, amely oldaltulajdonosok számára teszi lehetővé, hogy oldalukon egyszerűen a Google által szelektált hidetéseket helyezzenek el és ezek bevételéből részesüljenek. A rendszer nagy újítása, hogy a megjelenő hirdetés függ az oldal tartalmától, így jóval relevánsabb reklámokat jelenít meg, mint az akkori rivális termékek.

2004-ben aztán a Google fenekestül felforgatta a webes levelezés világát. Ekkor jelent meg ugyanis a Gmail, amely a kezdeti 1 gigabyte tárhelyével nevetségessé tette az ingyenes (és a legtöbb fizetős) e-mail szolgáltatót, melyek akkoriban 2-4 megabyte tárhelyet kínáltak a felhasználóknak. Mivel a Gmail április 1-én indult el, a konkurensek könnyen áprilisi tréfának hihették, de legnagyobb bánatukra a Google kivételesen nem viccelt. A Gmail mellett ebben az évben mutatták be a Google Localt, amellyel bizonyos esetekben a keresési találatok közül a hozzánk földrajzilag közel levők kerültek előre (a szolgáltatás később a Térkép része lett). Mindeközben a keresési index számossága átlépte a 8 milliárdot.

“Annak térkép e táj”

2005-ben újabb jelentős területtel bővült a szolgáltatások köre, év elején elindult a Google Térkép (eredeti nevén: Google Maps). Az új szolgáltatást gyors ütemben fejlesztették tovább, áprilisban megjelent az első európai változat (az Egyesült Királyságban), funkciók terén pedig bekerült a műholdas nézet és az útvonalterv. A műholdas nézettel a cég az átlagemberek számára is lehetővé tette a műholdfelvételek megtekintését és az ezekben történő keresést. Azonban nem a Térkép volt az egyedüli, térképészettel foglalkozó termékbejelentés ebben az évben. Júniusban bemutatták a Google Földet (Earth), amely asztali alkalmazásként kombinálta a műholdas nézetet, a keresést és a saját 3D-s objektumokat. Az új terméket nem sokkal később már mentőcsapatok használták a Katrina hurrikán idején.

Év végén bemutatkozott a Google Transit, ami a tömegközlekedés segítségével történő útvonaltervezést tette lehetővé. Ma ez a szolgáltatás a Térkép részeként létezik és többek között a BKK (BKV) is ezt használja.

Fogyasztói társadalom

A 2005-ös év nem csak a térképekről szólt. Megjelent a Google Reader, amely a weboldalak RSS hírcsatornáinak kezelését emelte egy egészen új szintre, illetve elindult a Google Talk, mely rövid idő alatt rendkívüli népszerűségre tett szert az XMPP kompatibilitás és a 2006-ban végrehajtott Gmail integráció miatt. Természetesen a Google a fejlesztőkről sem feledkezett meg, elindította a code.google.com oldalt, amely a saját API-jukat, illetve számos külső fejlesztő kódját tartalmazza és teszi beágyazhatóvá külső oldalakon. Emellett ekkor került először meghirdetésre a Summer of Code, amely azóta is hatalmas segítség a nyílt forráskódú fejlesztőknek, ösztöndíj lehetőséget nyújt az ilyen projektekben részt vevő hallgatóknak.

Szintén ekkor mutatkozott be egy újabb, azóta is sokat támadott szolgáltatás, a személyre szabott kereső. A módszer lényege az, hogy a kereső a felhasználó használati szokásai alapján is rangsorolja a találatokat, ezzel sok esetben relevánsabb találatot ad. Mivel ehhez rengeteg adatot kell eltárolni a felhasználóról, így ez egy kiváló támadási terület lett a különböző adatvédelmi hatóságok és az ezzel foglalkozó személyek számára.

Az irodai alkalmazások terén sem marad ki a versenyből a cég, 2006-ban elindították a Google Dokumentumok szolgáltatást (később egyesült a Drive-val), amely az átlag felhasználók területén a Microsoft Office komoly riválisa lett, különösen a csoportmunka területén.

Nézünk, mint a moziban

2006-ban aztán megvettek egy feltörekvő videómegosztó oldalt, ez volt a YouTube. Akkoriban a YouTube tényleg csak a személyes videómegosztásról szólt, professzionális tartalom nem igazán volt még jelen rajta. Miután a Google rengeteg erőforrást tolt alá és rengeteg korlátozást feloldott a videókkal kapcsolatban, ez szép lassan megváltozott, a YouTube otthonává vált a professzionális tartalomnak is. Ezzel együtt elkerülhetetlen volt, hogy megjelenjenek rajta az illegális tartalmak, amint ez megtörtént, a jogvédők hiénaként csaptak le a YouTube-ra és vele együtt Google-ra. A cég végül kifejlesztett egy algoritmust, amellyel jó eséllyel megállapítható, hogy egy adott videó tartalmaz-e nem jogtiszta részt, amely a legtöbb jogtulajdonosnak megfelelt. Az egyik kivétel a Viacom volt, amellyel a Google még évekig pereskedett (végül a brit bíróság ártatlannak mondta ki). Mára valamelyest megváltozott a jogtulajdonosok hozzáállása, sok esetben inkább fent hagynak egy tartalmat, cserébe pedig részesülnek a videó mellett futó hirdetések bevételéből. Emellett fontos különbség 2006-hoz képest, hogy időközben a YouTube vált az első számú zenei videóplatformmá, ezzel pedig a kiadók fontos partnere lett.

Helló Zöld Robot

2007-ben az Apple újradefiniálta az okostelefon fogalmát, az addigi rétegtermékből egy menő kütyüt varázsolt, amelyet jelentős embertömeg szeretett volna magáénak tudni. A Google viszonylag korán felismerte a terület fontosságát és a termék megjelenésekor már dolgozott a saját megoldásán, ez volt az Android. A hivatalos bejelentésre végül 2007. végén került sor, de az első telefonig majd egy évet várni kellett, ekkor jelent meg ugyanis a T-Mobile G1. Bár eleinte úgy tűnt, hogy az Apple iPhone-ját nem lehet beérni, a Google ugyanazt a taktikát folytatta, mint a 90-es évek elején a Microsoft a Windows és a PC kapcsán, azaz olcsón (az android esetében ingyen) biztosította a szoftvert a legkülönfélébb gyártók számára. Ez a taktika meghozta a várt hatást, manapság az android részesedése 60-70% körül van (régiófüggő), az Apple 20-30%-ot birtokol és a maradék 10%-on marakodik mindenki más. Ezzel a húzással a Google-nek sikerült elérnie, hogy a mobileszközök többségén az ő szoftverei az alapértelmezettek, az ő szolgáltatásait használják a felhasználók és ennek eredményeképp folyamatosan kapja a használati statisztikákat, amiből aztán még pontosabb profilt tud építeni a felhasználóról, ami végső soron hatékonyabb hirdetéseket eredményez.

Az a fránya közösség

Valamikor a kétezres évek első felének vége fele történt egy alapvető változás az internethasználati szokásokban. A felhasználói szám elért egy olyan kritikus határt, amikortól az emberek már nem csak kutatásokhoz, vagy hírolvasáshoz használták a netet, hanem elkezdték annak lehetőségét keresni, hogy hogyan tudnának az addiginál hatékonyabban kapcsolatba lépni egymással. Erre válaszul jelentek meg a közösségi hálózatok, előbb a Myspace és társai, majd mindent dominálva a Facebook. Ha van olyan terület, ahol a Google későn ébredt, akkor ez az.

A probléma az, hogy a Google pénzügyi modellje a felhasználói viselkedés analizálásán alapszik, viszont a közösségi hálózatok megjelenésével a felhasználói tevékenység egy jelentős része a közösségi hálózaton belülre került, egy olyan helyre ahova a Google sok esetben nem lát be.

Észlelték a problémát, meg is próbáltak tenni ellene, azonban ezen próbálkozások rendre kudarcba fulladtak. Az Orkut igazán csak Brazíliában tudott sikeres lenni, a Wave és a Buzz pedig hamvában holt. A probléma súlyosságát jelzi, hogy amióta Larry Page irányítja ismét a vállalatot (2011. áprilisa) a dolgozók bónuszának 25%-át a közösségi hálózatok terén elért sikerekhez kötötte.

Végül megszületett a Google válasza a Facebookra és a Twitterre, ez lett a Google Plus. A bevezetésekor a tech sajtó örömódákat zengett, azonban ez a lelkesedés gyorsan alábbhagyott, amikor az oldal nem hozta az általuk elvárt számokat. Néhány hónapon belül már a halálát vizionálták, egy újabb sikertelen projektnek nevezték. Ennek ellenére a Plus túlélte a kezdeti időszakot, az agresszív integrációs stratégiának köszönhetően szépen növekszik. Emellett egyre több jel mutat arra, hogy a Google nem is a Facebook riválisának szánja a Plust, hanem sokkal komolyabb tervei vannak vele.

Kockázatok

Itt tart ma a Google. A cég sikeresebb mint valaha, a részvényárfolyam az eget veri, azonban a működése jelentős kockázatokat hordoz magában.

• Az egyik ilyen, hogy bár számtalan területen képviseltetik magukat, a bevételük jelentős része egyetlen területről származik, ez pedig a hirdetési üzletág. Bár láthatólag most növekedés van a szektorban, bármikor jöhet egy újabb, a 2008-ashoz hasonló pénzügyi krízis. Ez esetben pedig a hirdetési bevételek jelentős csökkenésével kell számolni, ami még a Google számára is problémát okozhat. Szerencsére ezt a Google is nagyon jól tudja és jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy több oldalról származzon a bevétele. Az egyik ilyen lehetőség a Google Apps, amivel az üzleti felhasználók számára nyújt olcsó, átalánydíjas megoldást a felhős szolgáltatásainak enterprise környezetben történő használatára (a fő különbség az ingyenes változathoz képest a folytonos támogatás, ami a céges szektorban igen fontos).
• A másik lehetséges probléma – bár valószínűleg csak rövidtávú – a közelmúltbeli NSA botránnyal kapcsolatos. Mára a Google igazi multinacionális vállalat lett, a bevétele jelentős része származik az Egyesült Államokon kívülről. Azonban amerikai cégként vonatkoznak rá az amerikai törvények, így a Patriot Act és a hasonló jogszabályok, amely problémát jelenthet a nem amerikai partnereknél, felvethet bizonyos bizalmi kérdéseket és ennek következtében a cég jelentős bevételektől eshet el. Ezzel a kérdéssel mindenképp kezdeniük kell valamit.
• A harmadik, talán legsúlyosabb probléma, hogy az alapvető működés során a hatékonyság érdekében rendszeresen megsérti az emberek személyiségi jogait, privát szféráját. Ez az Egyesült Államokban még nem is akkora probléma, azonban az Európai Unió hagyományosan érzékenyebb a kérdéssel kapcsolatban, rendszeresen indítja a Google ellen az adatvédelmi vizsgálatokat. Mivel az EU kellően nagy piacot jelent, amit a Google nem szeretne elveszíteni, így itt mindenképp szükséges lesz valamilyen megegyezés.

A fentieken kívül még számtalan probléma van (pl. az androiddal kapcsolatos szabadalmi perek, vagy az android platform töredezettsége), azonban azok csak egy-egy részterületet érintenek és nem a vállalat egészét.

A jövő

A kétezres évek második felének vége felé voltak olyan vélemények, hogy a Google akkorára nőtt, hogy már nem tudja követni a trendeket és a Microsofthoz hasonló lassú dinoszaurusszá vált. Azonban mióta a két alapító 2011-ben visszavette a vállalat vezetését, úgy tűnik hogy a cég ismét lendületben van és sorra hozza ki az új termékeket (és persze szüntet meg régieket, ezzel nem kis felháborodást keltve, de ez egy másik kérdés).

Az alábbiakban felsorolok néhány területet, ami szerintem jelentős fejlődés előtt áll és a Google aktív az adott területen:

• Szemantikus web: egyesek Web 3.0-nak is nevezik, ami nagyjából ugyanakkora bullshit, mint a Web 2.0. A szemantikus web lényege, hogy a keresők, adatfeldolgozó robotok a strukturálatlan internetet nem csak a jelenlegi módon, felületesen képesek értelmezni, hanem arra is képessé válnak, hogy összetartozó információkat felismerjenek, az adatokat már-már emberi szinten értelmezzék. A Google az utóbbi pár évben jelentős kutatásokat végez ezen a területen, az első eredmények már láthatóak a Google Now-ban, illetve a kereséskor felbukkanó kis kártyákban. Ez a terület a gépi algoritmusok, intelligencia tökéletesedése miatt jelentős fejlődés előtt áll.
• Google.web: a Plusnál említettem, hogy úgy tűnik a Google célja a Plus létrehozásával nem egy Facebook rivális teremtése volt, hanem ennél sokkal komolyabb érdekek vezérelték. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a Google egy egységes ökoszisztéma létrehozásán fáradozik, amely tartalmazná az összes szolgáltatását. Úgy tűnik, hogy ebben az elképzelésben az alsó réteg lesz a Plus, ez fogja az egyes szolgáltatásokat összekapcsolni, illetve a felhasználóval kapcsolatos összes adatot tárolni és szükség esetén rendelkezésre bocsájtani.
• Hordozható technika: az okostelefonok után a következő nagy dobás a technika “viselése” lehet, azaz a technika észrevétlenül a testünk köré épül, esetleg később a testbe magába. Itt véleményem szerint még csak a jéghegy csúcsát látjuk, az okosórák és a Google Glass csak a kezdet. Ez az irány némileg aggasztó lehet, főleg azoknak akik szoktak cyberpunk témájú könyveket olvasni.
• Mesterséges intelligencia: a Google élen jár a gépi algoritmusok kutatásában, hiszen az adatgyűjtést, felhasználói szokások elemzését és a keresési eredmények visszaadását is szoftverek végzik. Mi több, a Google sofőr nélküli autója ma már ott tart, hogy balesetmentesen képes közúti forgalomban közlekedni az emberi sofőrökkel együtt. Sokan gondolják úgy, hogy ha valamikor is megtörténik a sci-fi írók által beharangozott M.I. öntudatra ébredés, akkor az a Google-nél lesz. Ha ez így lesz, akkor csak remélhetjük, hogy nem a Terminátor filmek forgatókönyve válik valóra.

Játék

A Google készült némi játékkal a születésnap alkalmából, melyet a következő címen találtok meg: https://www.google.com/doodles/googles-15th-birthday